MENTÁLHIGIÉNÉ = LELKI EGÉSZSÉG

Lelki egészség = Testi, szellemi, lelki és szociális jólét

 

A mentálhigiéné minden olyan tevékenység, melynek célja az egészséges lelki élet kialakítása és megtartása, olyan  tudományág, amely támogatja és elősegíti a mentális egészséget és a mentális betegségek megelőzését.

Feladata a lelki egészség elősegítése és megőrzése, illetve azon ismeretek és intézkedések felhasználása, amelyek arra irányulnak, hogy megelőzzék a lelki rendellenességeket és javítsák az egyén pszichológiai beilleszkedését a társadalomba, illetve képességeit a harmónikus szociális kapcsolatok kialakítására.

 

Tomcsányi Teodóra így nyilatkozik a mentálhigiénéről: „Az e század eleji kulcstörténés mintha azt az ókori bölcseletben már jelen lévő eszmét inkarnálta volna, mely az ember egészségét a testi-lelki egység keretében kereste." Mens sana in corpore sano, „s amelynek része a demokritoszi lelki nyugalom, a szókratészi belső lelki boldogság, az epikuroszi örömelv, de megjelenik benne a középkor túlvilági lelki üdvössége a (szerzetesi) közösség eszméje vagy a felvilágosodás önmeghatározása is."¹

 

dr. Buda Béla szerint „A mentálhigiéné nem csupán a pszichés megbetegedések és magatartászavarok megelőzése, hanem a lelki egészségvédelem is, mégpedig pozitív értelemben, mindazoknak a folyamatoknak, tevékenységeknek az összessége, amelyek az emberi személyiséget és közösségi kapcsolatot erőssebbé, fejlettebbé teszik"²

 

Mi a mentális egészség?

A lélekben egészséges egyénnek, illetve közösségnek nagyobb a teherbíró képessége. Nem elég a test épségét biztosítani. Az ép testben ép lélek mondás fordítva is igaz. Az ép testű, de „sérült" lelkű ember nem sokra megy fizikai erejével, mert nem tud vele mit kezdeni.

A WHO (Egészségügyi Világszervezet) szerint „a jó lét állapota, amelyben az egyén meg tudja valósítani képességeit, meg tud birkózni a normális élet stresszhelyzeteivel, termékenyen képes dolgozni és hozzá tud járulni közösségének életéhez".

Ugyancsak a WHO fogalmazza meg a megelőzés fontosságát. A megelőzés három szakaszát különbözteti meg.

Az elsődleges (primér) prevencióval a kóros folyamat elindulását akadályozzuk meg (például viselkedési zavarok korrekciója, családi, kisgyermekkori vagy iskolai megelőzési programok).

A másodlagos (szekundér) prevencióval a már kialakult kórképet felismerve az elindult kórfolyamatot állítjuk meg.

A harmadlagos (tercier) prevenció a kórfolyamat adekvát kezelését, gondozását jelenti, rehabilitációja elhárítja a szövődményeket.

 

A mentálhigiéné területei

A mentálhigiéné lényege a szemléletmód: megelőzés, fejlesztés, kapcsolat- és hálózatépítés. Területei sokfélék: a lakosság mentális egészségének fejlesztése csecsemő- és gyermekkorban, a felnőtt lakosság körében végzett prevenciós tevékenységek, időskor, veszélyeztetett csoportok, depresszió megelőzése, szerhasználattal kapcsolatos zavarok csökkentése, öngyilkosság megelőzése. Mindezt a pozitív mentálhigiéné eszközeivel, amelynek célja a személyiség fejlesztése, önelfogadás, pozitív kapcsolatok másokkal, mások elfogadása, társas integráció, érdeklődés felkeltése a társadalmi és közösségi élet iránt. (Például a szív- és érrendszeri megbetegedések jelentős csökkenését tudták elérni mozgásos aktivitások fejlesztése, egészséges pihenés és táplálkozás, valamint dohányzás és alkoholabúzus kerülése révén. Sokkal hatékonyabbnak bizonyult és kevesebbe került, mint a betegek szűrése, kezelése.) Hasonló a helyzet a lelki egészséget védő programoknál is: a betegség elkerülése vagy ellensúlyozása hatékonyabb, mint annak kezelése.

A hatékony intervenció nem egyéneket befolyásol, hanem társadalmi csoportokra hat. Ennek sokféle formája lehet: önsegítő csoportok (például Anonim Alkoholisták), önkéntes névtelen telefonos segítőszolgálatok (ezek krízisek esetén felbecsülhetetlen jelentőségűek), párkapcsolat és család segítése, iskolai mentálhigiéné (ami magába foglalja a tanárok lelki egészségének fejlesztését, a kiégés megelőzését), munkahelyi mentálhigiéné, közösségi mentálhigiéné, ahol a segítő, támogató kapcsolatokat önkéntesek, tanácsadó szervezetek, lakossági mozgalmak nyújtják.

Az egyházak mentálhigiénés munkája is (azaz az irgalmasság testi és lelki cselekedeteinek gyakorlása: betegek ápolása, elesettek felkarolása, iskolák fenntartása stb.) nagyon fontos és időszerű.

A lelki egészség érték. A mostani társadalom útkereső, értékválságban lévő életében összefogásra és felelősségtudatra van szükség védelme érdekében.

 

Jegyzetek

1 Tomcsányi Teodóra, A mentálhigiéné jelentésvilága in Tanakodó, 16.

2 Buda Béla, A lélek egészsége - Mentálhigiéné alapkérdései, Budapest 2003, 16.