CSOPORTOS MÓDSZEREIM RÖVID ISMERTETÉSE

• Önismereti, személyiségfejlesztő csoport
• Konfliktuskezelő csoport
• Burnaut/ kiégést megelőző csoport
• Csapatépítés
• Identity csoprt játék
• Autogén Tréning - relaxációs csoport

 

 Csoportmódszerről általában:

Jellemzője, hogy a csoportműködésnél úgynevezett szemtől szembe (face-to-face) jelenség érvényesül. A csoport tagjai kiscsoportban, közvetlenül dolgoznak, előre meghatározott ideig és rendszeres kapcsolatban vannak egymással.

A csoport, szervezett emberi együttes, melynek tagjai közös cél elérésére közös tevékenységet végeznek. Viszonyukat a kölcsönös függés, egymásra hatás és véleménycsere jellemzi; szerkezetét a kialakult szerepek hierarchiája státuszrendszere és az összetartó erő intenzitása határozza meg; tartalmi sajátosságait pedig az érvényes normarendszer. Csoportjelenségek: 

• Csoportgondolkodás: csoportdöntési eljárás, melyre jellemző, hogy a hasonlóan gondolkodó, összetartozó egyének erőteljes konszenzusra törekszenek.
• Csoportkohézió: a csoporttudatról, a csoportcélok fontosságáról, a csoporttagok közötti kapcsolatok erősségétől függő erő, amely a csoportot egybetartja és biztosítja annak stabilitását.
• Csoportmunka: a megismerő tevékenység kollektív formája, melyben a közös tevékenységhez a csoport tagjai között ésszerű munkamegosztás járul és kialakul a kollektív felelősség és függés viszonya.
• Csoportnorma: a csoportokra nézve speciálisan érvényes beállítottságok, magatartásra vonatkozó elvárások, amelyek egyrészt erősítik az összetartozás érzését, konformálják az egyéni beállítottságokat és magatartást, másrészt szűrőt képeznek a külső befolyások és követelmények vonatkozásában.
• Csoporttöbblet: az együttesség bizonyos többletet ad a csoporttagoknak: biztosítja a sokoldalúságot, önértékelést, a helyes önérvényesülés lehetőségeit, ezáltal gazdagítja a személyiséget.
• Csoportlégkör: A kollektíva belső életére jellemző. A csoport egészére vonatkozik. Benne jut kifejezésre a munkával, feltételekkel, vezetéssel való elégedettség. Fontos tényező 
• A jó csoportlégkör ott alakulhat ki, ahol az egyén aktív résztvevő, beleszólhat a csoport életébe. Meghatározó az érzelmi struktúra fejlettsége, a vezetés módja.

 Önismereti, személyiségfejlesztő csoport

Azoknak ajánlom a személyiségfejlesztő, önismereti csoport munkát, akik fejleszteni szeretnék az önismeretüket, a társas készségeiket, akik kapcsolati nehézségekkel küzdenek. Akár munkahelyi, társkapcsolati, gyermek-kapcsolati, vagy intimitással, önbizalommal, önbecsüléssel kapcsolatos társas nehézségekről van szó, a résztvevők sokat profitálhatnak a csoportmunkából.

A csoportműködés alatt a tagok megosztják a többiekkel a személyes problémáikat. Az „itt és most” érzéseivel dolgoznak, védett környezetben történik a változások inspirációja.
Önismeret: Önmagunkról alkotott kép, amely szubjektív. Énképnek, a tulajdonított és visszatükrözött képnek egyensúlyából alakul ki. A világ megismeréséhez önmagunk megismerésén át vezet az út. Az önismeret alapkérdése: ki vagyok én? Milyen vagyok én?

A csoportrendszerekben igen nagy hangsúlyt kap az önismeret fogalma. Lényegében minden eljárás legfontosabb eleme, hogy a résztevők önmagukkal legyenek tisztában, önmagukat ismerjék meg új módon, mert csak ezen át jutnak közelebb a másik emberhez. Ugyanakkor az önismeret nem valósulhat meg másképp, mint a többi emberrel való kapcsolatban. Éppen ennek kiváltó terepe a csoport, mely különleges alkalmat ad arra, hogy a másikkal találkozhassunk, és e találkozás megfelelően tudatosodhasson.

A személyiség csoportokban sok szempontból átjárhatóbb, mint a kétszemélyes interperszonális kapcsolatokban, amiket nehezebb igazi tanuló alkalmakká tenni. 

  

Konfliktuskezelő csoport

A konfliktuskezelő csoport, a konfliktusok, konfliktusos szituációk feldolgozására, megoldás módok megtalálására szerveződik. A konfliktus emberek vagy emberek csoportjai közötti versengés egy formája. Akkor lép fel, ha két vagy több személy verseng olyan célokért vagy korlátozott javakért, melyek ténylegesen vagy az ő észlelésük szerint nem érhetők el mindannyiuk számára. 

Erikson fejlődéselmélete szerint, az ember fejlődése szakaszokon történik, és minden szakasznak megvan a maga konfliktusa. A személyiség egészséges fejlődése esetén minden konfliktusból úgy kerül ki, hogy belő egysége, ítélőképessége erősödik. Minden konfliktus, krízis eredményeként képződik egy belső erő, amely további konfliktusok, krízisek megoldásban, a személyiség további integrálódásában alapvető belső erőként működik. A konfliktusok megoldása során érik, alakul, fejlődik a személyiség. A konfliktusok energiát mozgósítanak, új lehetőséget tárnak fel, serkentik a gondolkodást, fokozhatják a kreativitást. A kulcsszó azonban a konfliktus megoldása. A rosszul megoldott konfliktus akadályozza a fejlődést, nehezíti a személyiség integrálódási folyamatát, rombolja, ellenségessé teszi az emberi kapcsolatokat. 

 

Burnaut / kiégést megelőző - kezelő csoport

A kiégési szindróma (tünetegyüttes, amely hosszútávú fokozott érzelmi megterhelés, kedvezőtlen stresszhatások következtében létrejövő fizikai-érzelmi-mentális kimerülés.

A csoport ennek a jelenségnek megelőzésére, kezelésére szerveződik.

Kezdetben önsegítő közösségek tagjainál, krízisintervenciós központok munkatársainál, egészségügyi és szociális intézmények dolgozóinál figyelték meg, azonban a későbbi vizsgálatok során pedagógusoknál, jogászoknál, rendőröknél is tapasztalták a jelenséget. Szinte minden foglalkozás esetében előfordulhat, azonban a kutatások azt mutatják, hogy a humán szolgáltatások területén dolgozók körében nagyobb a veszélye.

Tünetei:

• A testi-szellemi kimerültség jelei. (Megfelelő mennyiségű többletpihenéssel, például a délutáni alvással sem szűnik meg).
• Munkában megfelelési-bizonyítási kényszer. Önfeláldozó életmód.
• A személy saját lelki-fizikai szükségleteinek háttérbe helyezése, elhanyagolása.
• Általánossá válik a közömbösség, az empátiás készség visszafejlődése, fásultság, visszahúzódás vagy védekező viselkedés.
• Az intolerancia növekedése. Fokozott érzékenység a stresszre.
• Az egyén saját „belső világával” való kapcsolat elvesztése. Pl: idegennek érzik testüket.
• Depresszió, belső üresség érzése, reménytelenség.
• Alacsony önértékelés, a munkateljesítmény csökkenése.
• Szélsőséges esetben a végső kiszállás vágya.
• A személyközi kapcsolatokban negatív, cinikus, rosszindulatú kommunikációs stílus. Megfigyelhető még közöny, érzelemmentesség, visszahúzódás, fásultság vagy túlérzékeny, védekező viselkedés.
• Nem korlátozódik a szakmai tevékenységre, hanem életérzéssé alakul, a magánéletben is kiábrándulttá, cinikussá, negatív szemléletűvé, rosszindulatúvá válik az egyén.

 

Csapatépítés

A csapatépítés célja, hogy segítsen felfedezni, kifejleszteni és hasznosítani a munkatársakaz kihasználatlan képességeit, amelyek a továbbiakban segíteni fogják a csapatot a rejtett lehetőségek feltárásában. A csapatépítés során azok a munkatársi viszonyok erősödnek, amelyek elengedhetetlenek az eredményes csapatmunkához. Azokat a tulajdonságokat fejleszti, amelyek elengedhetetlenek a sikeres üzleti vállalkozásához és a kiegyensúlyozott életviteléhez:

• önismeret,
• emberismeret,
• magabiztosság,
• optimizmus,
• felelősség- és kockázatvállalás,
• függetlenség,
• önzetlenség,
• teherbírás,
• tolerancia,
• becsvágy,
• beleérző képesség.

Mire jó a csapatépítő tréning?

• A vállalaton belüli szervezeti változásokra történő felkészülésre.
• Közösség alakítására.
• Különböző problémák megoldási hatékonyságának növelésére.
• Egységes cég-kép kialakítására.
• A vállalati értékek tudatossá tételére.

 

Identity csoportos társasjáték

Amiben eltér ez a játék mástól:

A kérdések háttérmagyarázataival, azokon keresztül pedig tudományos ismeretek közvetítésével a pszichológiai kultúra fejlesztését is felvállalja, a kommunikációs szabályok alkalmazásával pedig, a kommunikáció új stílusát sajátíthatják el észrevétlenül a résztvevők. Játékos formában, a szabályok által védetten és alkalmas keretek között előáll tehát egy mini önismereti és kommunikációfejlesztő tréning. A játék célja, hogy rápillatason a játékosok még ismeretlen területeire, és gyűjtsenek újabb darabokat személyiségünkhöz és ezáltal sorsukhoz. Eközben, mintegy mellesleg, bővüljön a játékosok pszichológiai tudása is a háttémagyarázatok által, a kommunikációs szabáyok alkalmazása pedig járuljon hozzá kommunikációs kultúrájuk, érzelmi intelligenciájuk fejlődéséhez a mások iránti elfogadásuk és empátiájuk erősítése révén. Emellett a játék közben a résztvevők megnyílnak és közelebb kerülnek a egymáshoz, és sok- sok mindent megtudnak a másikról, olyat is, ami a mindennapi élet egyszerű érintkezéseiben esetleg rejtve maradna. A játéknak tehát kapcsolatépítő hatása is van. 

 

Relaxáció – Autogén tréning

A relaxáció kifejezés szó szerint ellazulást jelent, és azon módszerek összefoglaló elnevezése, amelyek arra irányulnak, hogy megszüntessék a szorongás testi és lelki tüneteit. A módszer a test izmainak irányított ellazulásának segítségével éri el a szellemi kikapcsolódást. Az agyfrekvencia csökken, a tudatállapota megváltozik, befelé figyelővé válik. Korunkban a stressz szinte mindenkit fenyeget. A stressz tünetei a szaporább pulzus, izzadás, légszomj, anyagcserezavarok, izomfeszülés, fejfájás lehetnek. Az autogén tréninget J. H. Schultz, berlini ideggyógyász dolgozta ki a múlt század első felében. A stressz leküzdésének egyik leghatékonyabb eljárása, és az egyik legnépszerűbb öngyógyító technika. Lényege a test és lélek ellazulása, miközben segít fenntartani az egyensúlyt az agy két féltekéjének megosztott tevékenysége között. Hangulatjavító hatása különösen vonzó azok számára, akik nem szeretnének e célból gyógyszerhez folyamodni, de szükségük van egy eszközre, amely káros mellékhatások nélkül hatékony lehet a bajok kezelésében és megelőzésében.
Segít az alvászavarokkal, dadogással, szorongással, erős lámpalázzal küzdőknek; nagy szerepet játszik a betegségmegelőzésben, és használatával számos területen javíthatjuk teljesítményünket. (A módszer elsajátítható csoportos vagy egyéni formában egyaránt.)

 Ajánlott a következő helyzetekben:

• stressz
• feszültség csökkentése
• szorongásos állapotok
• alvászavar
• depressziós zavarok
• pszichoszomatikus megbetegedések
• immunrendszer erősítése
• betegség megelőzése 

 Hatásai:

• felfrissülés, regeneráció
• fokozódik a fizikai és pszichés tűrőképesség, nő; a fájdalommal szembeni ellenállóképesség, erősödik az immunrendszer.
• nő; a teljesítmény és a koncentrációs képesség
• fejlődik az önismeret, fokozódik az önkontroll